Egy szép napon megfogansz,másnap meg már kipottyansz
Felnősz,elfelejt mindenki.
Egy vagy a sok közül,emiatt csak remegsz
Barátokra lelsz,ők adják az életet
Eslőtől kezdve nincs megállás
Elkezdődik amire annyi évet vártál:


Elfejelted életed,rájössz nem érsz semmit sem
Ezután már minden mindegy
Gondolkozol hogy mit tehetnél,szemedben felvillan hogy semmit sem
Barátkozol,leráznak;elhagynak vagy rádszállnak.


Nincs melletted senki sem,hátba szúrnak véletlen.


Családodban a balhé,viszed el a sok lóvét,


Menj innen,költözz el,hagyj mindenkit békében.


Menekülsz a szerelembe,de persze ő is átver,


Feladod mindened,elhagyod a börtönöd,


Szabad leszel,már nem gondolkozol...


Aztán egyszer arra ébredsz,hogy sok szép angyal beszélget.


Felvittek hogy légy köztük,nyugodj meg és kezdd előről.


Újabb esély,újabb élet


Te vagy a kivétel.


Te Szerencsés szerencsétlen,mert a holt lelkek is hazatalálnak egyszer.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.